Gyakori alaprajzi hibák
Gyakori alaprajzi hibák
Egy családi ház alaprajza első ránézésre jónak tűnhet, mégis tartogathat olyan kellemetlenségeket, amelyekre csak a beköltözés után derül fény.
Lehet, hogy nincs elég hely az előszobában, zavaró útvonalak keresztezik a nappalit, vagy a hálószobában is hallani fogod a fürdőszoba használatát. Ezek apróságnak tűnhetnek a terven, a mindennapokban azonban komolyan befolyásolhatják a ház használhatóságát.
Összegyűjtöttem öt olyan szempontot, amelyet érdemes ellenőrizned, mielőtt elfogadod a családi házad alaprajzát.
Fontos: ez nem teljes lista, és egy jó alaprajz megítéléséhez ennél jóval több szempontot kell figyelembe venni. Ez az öt példa viszont segíthet észrevenni néhány gyakori problémát.
Az előszoba könnyen háttérbe szorulhat a tervezés során, hiszen mindenki a tágas nappalit, a nagy konyhát vagy a kényelmes hálószobákat szeretné előtérbe helyezni.
Pedig az előszoba az egyik leggyakrabban használt helyiség: itt vesszük le a cipőnket, tesszük le a táskánkat, akasztjuk fel a kabátunkat, és itt találkozhatnak egyszerre a családtagok vagy a vendégek.
Érdemes ellenőrizni, hogy:
- Egyáltalán van-e elkülöníthető előszoba, vagy az utcáról szinte közvetlenül a nappaliba érkezünk?
- Elfér-e kényelmesen a kabátok, cipők és táskák tárolása?
- Van-e elegendő hely az öltözéshez, akár egyszerre több ember számára is?
- Keresztezi-e a koszos cipős előszobát belső közlekedési útvonal?
Kifejezetten nem higiénikus, ha az előszobán keresztül vezet az út eg lakáson belüli lépcsőhöz, vagy pl. egy hálóhoz.
A nappali, a konyha és az étkező a családi élet közös terei. A hálószobák ezzel szemben a pihenést és a magánszférát szolgálják.
Ha a két területtípus nincs jól elválasztva, az a mindennapokban kellemetlen helyzeteket teremthet.
Például nem szerencsés, ha egy hálószoba közvetlenül a nappaliból, a konyhából vagy az étkezőből nyílik. Ugyanígy érdemes átgondolni, hogyan jutnak el a hálószobák használói a fürdőszobába és a mosdóba.
Ideális esetben ehhez nem kell áthaladniuk a közös élettereken, különösen akkor, ha a családtagok eltérő időpontokban kelnek és fekszenek.
Ez nem jelenti azt, hogy minden funkciót feltétlenül külön folyosóval kell elválasztani. A cél az, hogy a közlekedés logikus legyen, és a privát helyiségek használata ne zavarja indokolatlanul a közös terekben zajló életet.
Az alaprajzot nemcsak a helyiségek felsorolásaként érdemes nézni. Azt is végig kell gondolni, hogyan fogtok ténylegesen közlekedni a házban.
A terven érdemes végiggondolni néhány hétköznapi helyzetet:
- Hogyan jutsz el a bejárattól a konyháig, ha tele van a kezed bevásárlószatyorral?
- Ki tudsz-e menni a teraszra anélkül, hogy zavarnád a nappaliban ülőket?
- El lehet-e húzni a székeket az étkezőasztalnál úgy, hogy közben más is kényelmesen elférjen?
- Ha valaki a nappaliban pihen, a többiek tudnak-e úgy közlekedni, hogy ne zavarják folyamatosan?
- Ha valaki már pizsamában van és ki akar menni mosdóba, találkoznia kell-e ehhez a vendégekkel a nappaliban?
A jól működő alaprajzon a közlekedés nem önálló akadálypálya, hanem természetesen illeszkedik a helyiségek használatához.
Egy új építésű családi háznál illik úgy szervezni a helyiségeket, hogy a rendszeres tartózkodásra szolgáló tereken túl a fürdőszobák, mosdók, egyéb kiszolgáló helyiségek is természetes fényt kapjanak.
Egy ablaktalan közlekedő vagy gardrób önmagában nem feltétlenül jelent problémát. Egy sötét, ablak nélküli háztartási vagy egyéb vizes helyiség viszont kerülendő!
A természetes fény és szellőzés nemcsak a komfortérzetet befolyásolja, hanem a helyiségek használhatóságát is. Ezért érdemes már az alaprajz kialakításakor figyelni arra, melyik helyiség hol helyezkedik el, és kaphat-e megfelelő megvilágítást.
Természetesen a helyiségek rendeltetésére és a természetes megvilágításra vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni. Nem minden helyiségre ugyanazok a követelmények érvényesek.
A hálószobák nyugalmát nemcsak az határozza meg, hogy milyen messze vannak a nappalitól. A falakon keresztül érkező gépészeti zajokra is érdemes gondolni.
Különösen problémás lehet, ha a hálószobával közös falban futnak a vizes helyiségek víz- és szennyvízvezetékei. A vízhasználat, az öblítés zavarhatják a pihenést.
A tervezés során ezért érdemes megvizsgálni, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a hálók és a vizes helyiségek, valamint hol futnak a gépészeti vezetékek.
Ha a helyiségek egymás mellé kerülnek, a megfelelő szerkezeti és gépészeti kialakítással csökkenthető a zajterhelés, pl. előtétfal használatával.
A fenti szempontok fontosak, de nem jelentenek minden helyzetben kötelezően követendő, merev szabályokat.
Egy meglévő épület átalakításánál például a meglévő falak és az épület kontúrja erősen behatárolhatják a lehetőségeket. Egy keskeny telken vagy különösen szűkös helyiségprogram esetén is szükség lehet kompromisszumokra.
A tervezés éppen arról szól, hogy az adott körülmények között megtaláljuk a lehető legjobb megoldást. Ehhez mérlegelni kell, mely szempontok a legfontosabbak az adott család számára, és mely területeken lehet elfogadható kompromisszumot kötni.
Ez az öt példa csak a kezdet. Egy alaprajz értékelésekor még sok más tényezőt is vizsgálni kell, a bútorozhatóságtól és a tájolástól kezdve a tárolási lehetőségeken és a helyiségek arányain át egészen a telek adottságaiig és a műszaki követelményekig.
Ha építkezés előtt állsz, ne csak azt nézd, hogy első ránézésre tetszik-e az alaprajz. Próbáld elképzelni benne a hétköznapjaidat is!
+36 30 584 1903