Tervezési alaptérkép
Tervezési alaptérkép
Ha építkezést tervezel, van egy előkészítő lépés, amivel sok későbbi problémát és felesleges csúszást előzhetsz meg: érdemes időben elkészíttetni a tervezési alaptérképet.
Sokan csak akkor kezdenek el földmérőt keresni, amikor már kiválasztották az építészt, és megkezdődne a tervezés. Ezzel azonban értékes időt veszíthetnek, hiszen a megfelelő dokumentáció elkészítése nem feltétlenül történik meg néhány nap alatt.
Ráadásul a felmérés olyan eltérésekre is fényt deríthet, amelyek az épület tervezését is befolyásolhatják.
A tervezési alaptérkép az építészeti tervezés egyik fontos kiinduló dokumentuma. Digitális térképi ábrázolás, amely az ingatlan-nyilvántartási térképi adatokat és a helyszínen felmért állapotot egyaránt figyelembe veszi.
A földmérő, más néven geodéta, elvégzi a szükséges felmérési munkákat, és elkészíti a tervezéshez szükséges térképi dokumentációt.
Ez nem egyszerűen egy olyan rajz, amelyen látszik a telek alakja és mérete. A dokumentáció a tervezés szempontjából fontos tereptárgyakat, meglévő épületeket, fákat, a környező közterületek egyes elemeit és a telekhatárokat is tartalmazhatja.
A cél az, hogy az építész a tényleges helyszíni adottságok és a hivatalos ingatlan-nyilvántartási adatok alapján dolgozhasson.
A földhivatali térkép fontos kiindulópont, de önmagában nem feltétlenül mutat meg mindent, amire az építészeti tervezéshez szükség van.
A telken lehetnek olyan meglévő építmények, tereptárgyak, növények vagy egyéb körülmények, amelyek az ingatlan-nyilvántartási térképen nem, vagy nem a jelenlegi állapotnak megfelelően szerepelnek.
Különösen fontos kérdés a telekhatár pontos helye.
A kerítés ugyanis nem feltétlenül ott áll, ahol a hivatalos telekhatár húzódik. Régebbi telkeknél, korábban felosztott ingatlanoknál, lejtős terepviszonyoknál vagy többször átalakított településrészeken jelentős eltérés is előfordulhat.
Ez elsőre apróságnak tűnhet, de a ház elhelyezését alapvetően befolyásolhatja. Ha a tervezés során a kerítés helyét tekintjük a telekhatárnak, később kiderülhet, hogy a rendelkezésre álló építési terület kisebb, mint amivel eredetileg számoltunk.
Ilyenkor akár egy már elkészült tervet is módosítani kellhet.
A legtöbb esetben -pl. új épület vagy épületrész építése esetén- igen. A dokumentáció szükségességét és az adott építési ügyre vonatkozó követelményeket mindig az aktuális szabályozás és az adott eljárás alapján kell megítélni.
A tervezési alaptérkép elkészítésének időigénye változó lehet. Befolyásolhatja a földmérő leterheltsége, a feladat összetettsége, a helyszín adottságai, valamint a földhivatali ügyintézés is.
Ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy a megrendeléstől számítva néhány napon belül biztosan rendelkezésedre áll majd a kész dokumentum, inkább hónapokról, akár fél évről is lehet szó.
Ha már megvan a telek, érdemes a földmérési munkát akár az építész felkeresése előtt elindítani, mert a teljes folyamat gyakran tovább tart, mint maga a tervezés.
Amíg készül a geodézia, az építésszel közben egyeztethettek az igényeidről, a telek beépíthetőségéről és a lehetséges alaprajzi megoldásokról. A terv véglegesítéséhez azonban rendelkezésre kell állniuk a szükséges, megfelelő pontosságú helyszíni adatoknak.
Így kisebb az esélye annak, hogy egy későn elkészülő dokumentum miatt álljon a munka, vagy hogy a tervezés előrehaladtával derüljön ki egy olyan telekhatár-eltérés, amely miatt módosítani kell az elképzeléseket.
Egy kis előrelátással időt és akár jelentős többletköltséget is megspórolhatsz.
+36 30 584 1903